Az új, 2017-es GOLD-ajánlásokon alapuló COPD-osztályozásban külön-külön kell vizsgálni a tüdőfunkciót és az egyéb paramétereket. A betegség súlyossági fokát így két lépésben határozzuk meg. A COPD megelőzésében a legfontosabb a dohányzásról való leszokás, valamint a pneumokokkusz és az influenza elleni védőoltások beadása. 

A bakteriális eredetű felső légúti infekciók antibiotikumkezelése gyakran hibás gyógyszerválasztáson alapul. A világszerte egyre növekedő mértékű antibiotikumrezisztencia visszaszorítása érdekében a lehető legszűkebb spektrumú antibiotikum választására kell törekednünk a mindennapi gyakorlatban.

A betegek és közvetlen kontaktjaik immunizációja a mai napig csak szűk körben használt lehetőség a fertőzésmegelőzésre a szolidszerv- és csont­velőtranszplantáltak és a transzplantációra várók gondozásában. A bete­gek immunizálását a helyi jellemzőkkel kiegészített nemzetközi ajánlások szabályozzák. Az evidenciákkal megalapozott, klinikai tapasztalattal bő­vített gyakorlat alkalmazásában a legnagyobb biztonságra és optimális hatékonyságra kell törekedni.

A cikk alapellátó orvosoknak foglalja össze a felnőttkorban ajánlott védő­oltásokat. Az oltási ajánlásokhoz megfogalmazott szempontok – életkor, aktuális immunállapot, élethelyzet, a védőoltással elérendő cél – mellett kitér az olthatóság megítélésének fontosságára is. 

A gyermekkori kötelező védőoltásokra nézve az átoltottság 99% fölött van Magyarországon. Ennek köszönhető, hogy nem fordul elő az országban diftéria, poliomielitisz, sporadikus a morbilli, a rubeola és a többi, védőol­tással megelőzhető fertőző betegség. A védőoltásokat ellenzők számának növekedése ezt a kedvező járványügyi helyzetet veszélyezteti.

A rizikóbetegséggel élő, immunológiailag sérült betegek fertőzései gya­koribbak és súlyosabb formában zajlanak. Az alapbetegség ellen alkalma­zott kezelés e nemkívánatos velejárójának kivédésére egyik fő eszközünk a vakcináció. Elkerülni a veszélyest, megelőzni a megelőzhetőt – az immu­nizációnak ez a lényege. 

A fertőzések elleni küzdelemben a vé­dőoltásoknak egyre jelentősebb szerepük van. A feketehimlő eradikációja sikertörténet, és ennek jelentőségét nap­jainkra már senki sem vitatja. Az Egész­ségügyi Világszervezet a járványos gyer­mekbénulás eradikációján túl a B vírus okozta hepatitisz eradikációját is célul tűzte ki. A fertőző betegségek azonban nem tűnnek el. Az elmúlt években az Ebo­la-vírus és a Zika-vírus okozta járványok kapták a legtöbb figyelmet, és máris meg­fogalmazódott az igény a védőoltásokkal történő megelőzésre.

A fertőzések növelik a gyulladásos bélbetegségek (IBD) morbiditását és mor talitását. Az IBD-ben fellépő opportunista fertőzések fő kockázati tényezői az alultápláltság, a kísérő betegségek, az idős kor és az immunszuppresszió. A kortikoszteroidok, tiopurinok és anti-TNF-α ellenanyagok infekciókra hajlamosító hatása egyértelműen tisztázódott, a szelektíven a bélre ható anti integrin ellenanyagoké kevésbé. A klinikai gyakorlatban igen fontos a fertőzések szűrése immunszuppresszív kezelés előtt és az IBD fellángo­lásainak elkülönítése a fertőzéses szövődményektől. 

Ezt a ma már jól egyensúlyban tartható betegséget a betegek is latinul szokták megnevezni: myasthenia gravis (ejtsd: miaszténia grávisz). Az alap­betegség néha életveszélyes miaszténiás krízisbe mehet át – ennek kiváltó okaival, jeleivel és megelőzésével a betegeknek és hozzátartozóiknak is tisztában kell lenniük.

A myasthenia gravis az ellenanyag mediálta autoimmun betegségek proto­típusa: a neuromuszkuláris junkció acetil-kolin-receptorainak működését gátló ellenanyagok hatására alakul ki a betegségre jellemző izomgyenge­ség, izomfáradékonyság. Hatásos terápiái csak az elmúlt 40 évben váltak széles körben elfogadottá. A jelenleg elérhető kezelésekkel a betegek döntő többsége egyensúlyban tartható, közel tünetmentes állapotban teljes érté­kű életet élhet. A betegellátás elsődleges szempontja a miaszténiás krízist provokáló tényezők kerülése.